Eseménynaptár

2018. november
HKSzCsPSzV
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

infoSINUS bejelentkezés

Felhasználó: Jelszó:

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA


Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

 

Az egyesület tagjai az egyesület pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében az első éves tagdíjat az alapítást követően befizetik az egyesület számlájára.

 

Az Egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi előírások az Alapszabály és a költségvetés keretei között gazdálkodik.


A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a sportegyesület alaptevékenységének minősül.


Az egyesület - céljai megvalósításának érdekében – nem elsődleges jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat.
A gazdálkodás általános szabályai:


Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.


A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

 

Az egyesület közgyűlése által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület pénzügyi gazdálkodásra a mindenkor hatályos pénzügyi előírások és rendelkezések az irányadók.

 

A gazdálkodás lebonyolítása érdekében az egyesület önálló bankszámlával rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásához két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 

Az egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 

Az államháztartás alrendszereitől igénybe vett támogatást, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az egyesület, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület:
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Az egyesület bevételei:

a) a tagdíj,
b) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
c) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
e) az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

A tagdíjak:

Az egyesület tagjai a működés elősegítése érdekében tagdíjat fizetnek. Az egyesület a tagdíjakat differenciált módon állapítja meg. Kedvezményes tagdíjat állapít meg a nyugdíjasok és az ifjúsági korcsoportok számára. A közgyűlés által évenként megállapított tagdíj összegének megfizetése két részletben, félévenként, az adott félév utolsó napjáig esedékes.
A Közgyűlés fizetendő tagdíj éves összegé 2006-ban: …………………,- Ft. állapította meg.
Nyugdíjasok fizetendő tagdíj éves összege 2006-ban: ………………….,- Ft.
Ifjúsági korcsoportok fizetendő tagdíj éves összege:
14 éves korig 2006-ban: …………………,- Ft.
14 – 18 éves korig 2006-ban: …………………,- Ft.

 

Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.


A beszámolási szabályok:


Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.


A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, az önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
A közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a belső szabályzatában leírt, és a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

 

Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.