Eseménynaptár

2018. november
HKSzCsPSzV
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

infoSINUS bejelentkezés

Felhasználó: Jelszó:

AZ EGYESÜLET IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE

 

A KÖZGYŰLÉS

 

Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességét képező Közgyűlés. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal, a tárgyév május 31. napjáig kell összehívni (rendes közgyűlés). A Közgyűlést, mint legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével – a Közgyűlés összehívását kezdeményezi. (rendkívüli közgyűlés).

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két felkért tag hitelesít. A jegyzőkönyvezetőt és a közgyűlés levezető elnökét, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő két személyt a közgyűlés választja meg az Egyesület elnökének javaslata alapján. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a két hitelesítő és a jegyzőkönyvezető írja alá.

 

A Közgyűlést az Elnökség hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal Az egyesület főtitkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a + 1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, abban az esetben, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

 

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén meg kell ismételni a szavazást, amíg egyszerű szótöbbséggel érdemi határozat nem születik. Közgyűlés az Elnökséget, megjelölve az Elnök személyét, az Ellenőrző Bizottságot, megjelölve az Elnök személyét, az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg.


Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság megválasztása, a tisztségviselők visszahívása.

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek Az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve Az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) nyílt szavazással megválasztani az egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, (elnököt, alelnököt, főtitkárt, gazdasági titkárt, egy elnökségi tagot), az Ellenőrző Bizottság elnökét, tagjait,
b) nyílt szavazással felmenteni az Elnökséget, az Ellenőrző Bizottságot, illetve ezek egyes tagjait visszahívni, lemondásukat elfogadni,
c) jóváhagyja, vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az egyesület egyéb szabályzatait,
d) az egyesület közgyűlési határozattal szakosztályát, más szervezeti egységét az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személlyé nyilváníthatja,
e) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni,
f) tagfelvételi vita esetén másodfokon dönt a tagfelvételi kérelemről;
g) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét,
h) elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
i) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
j) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
k) elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg a tárgyév május 31. napjáig történik meg.
l) éves költségvetés megállapítása;
m) egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;
n) a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása.

A c) g) l) pontokban, azaz az alapszabály módosításához, a tag kizárásához, az egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesüléséhez, illetve az egyesület feloszlásának kimondásához, a közgyűlésen jelen levő, szavazásra jogosult tagok kétharmados (minősített többségű) szavazata szükséges.

 

AZ ELNÖKSÉG

 

A Egyesület operatív vezetésével, irányításával kapcsolatos feladatokat Közgyűlés által választott 7 (hét) tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, a két alelnök, a főtitkár, gazdasági titkár, és egy elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

 

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha arról az elnökség tagjai legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagok közül legalább 5 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azon legalább 5 tag jelen van.

 

Az elnökségi határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot érvénytelennek kell tekinteni.

 

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek Az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve Az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Elnökség a vezető szervek döntéseiről olyan belső szabályzatot készít, amely pontosan rendelkezik:
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
b) a vezetőszerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

 

Az egyesület elnöksége dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Az Elnökség feladata:
a) a Közgyűlés előkészítése, a közgyűlésen hozott határozatok végrehajtása,
b) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának és egyéb szabályzatainak elkészítése, munkatervének megállapítása,
c) az egyesület nyilvántartási és értesítési rendjének kialakítása, ennek szabályzatban rögzítése,
d) ellátja az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,
e) sportcsoportokat működtet, szakosztályokat hozhat létre,
f) az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,
g) elbírálja a tagfelvételi kérelmeket,
h) fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi biztos kirendelése, fegyelmi szabályzat másodfokon döntés fegyelmi ügyekben,
i) befogadja az egyesület tagjának írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,
j) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz első fokon,
k) javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
l) szükség esetén költségtérítést állapít meg,
m) szabályozza a tagsági könyv elkészítésének és kiadásának rendjét.

 

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az egyesület Közgyűlése jár el. A kizárás okai:
 a tag tevékenységével, vagy magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;
 a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után.

 

Az Elnökség tagkizárás ügyében első fokon hozott döntés elleni fellebbezést a határozatnak a kizárt tag részére történő kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az egyesület elnökénél előterjeszteni (akár postai úton, akár személyesen), amely fellebbezést az egyesület elnöke az Egyesület következő közgyűlésén köteles előterjeszteni. A kizáró határozatnak a közgyűlés által történő jóváhagyása esetén a kizárt tag a határozatot az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. § (1) bekezdése alapján - a tudomására jutástól számított 30 napon belül – az illetékes bíróság előtt megtámadhatja.

 

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között időszakra vonatkozóan tájékoztatja az egyesület tagjait.

 

AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

 

Az egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés 4 évre választja. A mandátum lejárta után a tisztségviselők újra megválaszthatók. Tisztségviselők megbízatásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.


Az egyesület tisztségviselői: az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a gazdasági titkár, az elnökségi tagok, az Ellenőrző Bizottság tagjai.

 

A tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Az elnök feladata:

a) az egyesület képviseletének ellátása,
b) az egyesület működésének irányítása,
c) a Közgyűlés és az elnökségi ülések vezetése,
d) gondoskodik a testületi szervek határozatainak végrehajtásáról,
e) konferenciák és más kiemelt rendezvények szervezése,
f) az Elnökség felhatalmazása alapján szerződéseket köt,
g) utalványozási jog gyakorlása együttesen más elnökségi tagokkal.

Az alelnökök feladata:
Az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait.

 

A főtitkár feladatai:

a) képviseli az egyesületet,
b) az elnök konzultánsaként működik,
c) közreműködik a Közgyűlés előkészítésében,
d) közreműködik az elnökségi ülések előkészítésében,
e) irányítja az Egyesület adminisztratív és ügyviteli munkáját,
f) biztosítja az egyesület munkájához szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli feltételeket,
g) gondoskodik az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről és az iratok kezeléséről,
h) szervezi az Egyesület szabadidős, ismeretterjesztő és felvilágosító programjait.
i) tájékoztatja az egyesület tagjait az egyesület tevékenységéről,
j) az utalványozási jog gyakorlása az elnökkel, vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
k) a főtitkár előkészíti a vezetőszerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

 

A gazdasági titkár feladatai:

a) önálló felelősséggel irányítja az egyesület gazdasági munkáját,
b) kialakítja az egyesület számviteli, pénzügyi rendjét,
c) kezeli a szervezet rendelkezése alatt álló pénzeszközöket,
d) elkészíti a szervezet költségvetését, a közhasznúsági jelentést,
e) elkészíti a pénzügyi helyzetéről szóló éves beszámolót, a mérleget és a vagyonkimutatást,
f) gondoskodik tagdíjak beszedéséről és a társadalmi szervek juttatásainak nyilvántartásáról,
g) utalványozási joggal rendelkezik, amelyet az elnökség tagjaival együttesen gyakorol,
h) vezeti a leltárnyilvántartásokat az egyesület vagyonáról.

 

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

Az egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. A Közgyűlés az Ellenőrző Bizottság választása során egy elnököt és két tagot választ 4 éves időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben Közgyűlés által visszahívhatóak, újraválaszthatók. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

 

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve aki az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak.

 

Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha arról az elnökség tagjai legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

Az Ellenőrző Bizottsági ülés határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Ellenőrző Bizottságot ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azon mindhárom tag jelen van.

 

Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek Az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve Az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Ellenőrző Bizottság feladata:

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

 

Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az Ellenőrző Bizottság az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

Az Ellenőrző Bizottság elnökének feladata:

a) képviseli az Ellenőrző Bizottságot a különböző fórumok előtt,
b) vezeti az ellenőrző bizottság üléseit,
c) gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
d) gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,
e) évente beszámol a Közgyűlésnek a végzett munkáról.